Azt hiszed, jó az, amit teszel,
S nem gondolod, hogy másnak árthatsz,
Fel-fel, Kapitány, ragadd meg a napot,
Itt a helye a lázadásnak!
Lázadok én zord önkény ellen,
A mocsokból, sárból is kilábalok,
Lázadok, mert ez a dolgom,
Már elég – kell csak kiáltanod.
Tengeren járok, és tüzet szítok,
Rontó átkod nem fog rajtam soha,
Mert akit itt látsz, az én vagyok,
Költő, ki nem adja fel soha.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.