2020. augusztus 06. 18:29 - PMBennett

A foghíjas varázsló

Téma: varázskönyv

Thomas szexuálisan túl fűtött volt, kissé jobban, mint az ő korában a tinédzserek. Varázslótanoncként gyakran böngészte a nagy varázskönyvet, és azon agyalt, hogyan is láthatna többet a lányokból.
Egyik alkalommal egy láthatatlanná tévő varázsigét talált, és kipróbálta magán. Az igézet nagyszerűen működött, ám a ruhái nem tűntek el, így hát gyorsan lehányta magáról, s nesztelenül és meztelenül végig surrant a varázsló akadémia folyosóján, egyenesen a lányok öltözőjébe. Hogy ne csapjon zajt, megállt az egyik sarokban, és onnan gyönyörködött a látványban. Ám szerencsétlenségére az időről megfeledkezett, s a varázslat elmúlt. Lett is nagy sikoltozás, dobálózás, verekedés. Néhány monoklival gazdagodva a lábait a nyakába kapta, máris rohant ki a folyosóra, ledöntve a lábairól az igazgatónőt. Szegény öreglány még jobban zavarba jött, mint a tinilányok odabent.
Forrás: hír.ma
Következőleg egérré változott, ám ez a feldühödött némbersereg majdhogynem agyonverte. A kis jószágot átüldözték az öltöző egyik zugából a másikba, majd vissza, míg végül az nagy nehezen, kimerülten bemenekült az egyik öltözőszekrény mögé. De a varázslat ismét elmúlt, s ahogy kezdte visszanyerni emberi alakját, a hely egyre szűkösebb lett, míg végül elborult a szekrénnyel együtt. Kis híja volt, hogy rá ne zuhanjon Emmára, akiért egyébként is annyira odáig volt. Ő miatta volt gyakori vendég az öltözőben, ő volt az, akiből minél többet szeretett volna látni. Szerencsére a lány megúszta karcolások nélkül, nem úgy, mint ő. Hatalmas pofon csattant Thomas arcán, s Emma ujjait jó ideig még meg lehetett számolni a fiú szeplős képén.

Tovább
Szólj hozzá!
2020. július 30. 14:48 - PMBennett

A varázskönyv

Téma: varázskönyv

Előre megmondtam, hogy ez lesz a vége, de nem hallgattál rám. Sohasem tetted. Mindig is lenéztél, mondván, én sohasem érteném meg. Ó, hogy lehetsz ennyire önfejű és öntelt? S látod, mi lett a vége? Nem a semmiért tépték azt a varázskönyvet darabokra! Azért, mert túl veszélyes, ha egyetlen ember kezére korlátozódik ekkora hatalom.
forrás: Krónikák.hu
Már maga a lapok összegyűjtése sem volt veszélytelen, de hát ezt te is tudtad előre. Mégis akkor mit képzeltél? Te nevezed magad mesternek? Milyen jogon, ha a tanítványaid életét is képes vagy feláldozni az egyes oldalakért? Nem a semmiért dugták varázstárgyakba ezeket az oldalakat és zárták le feltörhetetlennek tűnő varázspecséttel. Gondolhattad volna, hogy visszaveri a mágiát. Ott kellett volna hagynod bennük! Ott kellett volna maradniuk örökre, a belsejükben, amíg világ a világ! De nem, végül is csak ki ügyeskedted. Irigylem azt a briliáns agyad, de a nagyravágyásod már elszomorít. És olyasmivel etetni a többieket, hogy ez a rend érdekeit szolgálja? Hogy naggyá válunk általa? Lehet, hogy ők megeszik ezt a maszlagot, de én nem. Túlontúl megszállottja lettél. És én nem hittem, hogy sikerül.
De a lehető legnagyobb ostobaság volt véreddel lepecsételni a varázskönyv borítóját. Azt gondoltad, hogy ezzel tied lehet a hatalom felette, hogy uralhatod? A könyv felett, amit a Pokol Tekercsének is hívnak, mert nem hoz mást csak szenvedést?

Tovább
Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása